2014. augusztus 1., péntek

Sección 5 - Juntada Tinista 2

Hola Chicas! :) 
Itt a legújabb rész, remélem elnyeri a tetszéseteket. Hát, nekem nagyon tetszik, remélem nektek is fog. 
Az előző részt, durván fejeztem be, hogy érdekfeszítőbb legyen. 
A legfontosabb! Bocsássatok meg ha sokat kések a résszel, csak közben könyvet írok belőle, abból idézgetek! :) 
Hamarosan tartok szavazást, ha legalább három pár összeállt a történetben. Szeretném tudni, hogy ki a kedvencetek. :) 
Na, nem is szaporítom a szót. :D
Duma OFF!
Fantázia ON! 



Folytatás..

Mi a büdös franc?!- üvöltött Jorge.
A szemei csak úgy szikráztak.
Na most vége van!- gyűrte össze a cetlit, majd ököllel belevert egyet a szekrénybe.
Jorge, normális vagy? Állj már meg!-rohantam utána.
Tini! Most mi van?-kiabált utánam Facu.
Hívjátok Sergio-t!- mondtam majd a villám sebességgel rohanó Jorge után siettem.
Amikor beértünk a táncterembe mind a ketten Ruggero-t kezdtük el keresni. Én azért, hogy megmentsem, Jorge pedig... Hagyjuk. Maradjunk annyiban, hogy mentőbe juttatná Ru-t.
Megvagy!- szúrta ki Jorge Ruggero-t.
Véged van öcsém!- rohant neki de Rugge gyorsan mögém rohant.
Állj!- kiabáltam mire Jorge keze az arcom előtt állt meg.
Tudom, hogy szeretsz!- mondtam.
Hogy jön ez ide?-kérdezte idegesen.
Ha engem szeretsz, akkor nem érsz hozzá egy ujjal se!- tártam szét a karom, jelezve, hogy hagyja békén a barátomat.
Hogy volt képed?! Ő volt az egyetlen akit nem rontottál meg, erre tessék! Holt részegre itatod és lealázod! Mi lenne ha eltűnnél és vissza se jönnél?! Még tizenhét éves! Velem, vagy egy veled egykorúval elmehetsz, de ha a szülei tudnák, biztos agyonütnék őt! Most szólok utoljára! Ne érj hozzá, ne szólj hozzá, ne nézz rá! Remélem megérted, mert ha nem, nem érdekel Tini, az öklöm összefut az arcoddal! Világos?- kiabált Jorge.
Persze, szerinted miattam van az egész?- fintorgott tök nyugodtan Rugge.
Ki már miatt lenne! Van annyi esze, hogy egyedül nem megy el INNI!-üvöltött.
Aha, ugye tudod hogy Tini, azért ment el inni, mert látta a jelenetedet Stephie-vel?! Annyira összetörted, mert látott mással, hallotta amit mondtál neki, hogy inkább szenvedett minthogy tovább lásson titeket?! Erre ugyenem gondol Ego Blanco uraság!- üvöltötte Ruggero a színtiszta igazat.
Mi? Tini, te tényleg lestél és hallgatóztál?!- nézett  rám.
Én?! Hát, bementem az öltözőbe, ahol faltátok egymást, utána pedig hallottam, hogy azt mondod neki, hogy imádod, szereted plusz egyszer ő lesz Mrs. Blanco! Legyen, kit érdekel?! Amúgyis, Stephie bejelentette.. Soha többet, nem zaklatlak! Hogy őt idézzem; " Örülök, hogy lekoptál végre a pasimról. Szegény Jorge eléggé depis volt, mert nem tudta, hogy milyen módon közölje veled, hogy megkérte a kezem!"..-üvöltöttem mire Jorge arca eltorzult.
Ezt honnan veszed?!- kérdezte.
A menasszonyodtól kérdezd! De ha lehet a pasim hagyd békén! Nem csak te tehetsz "csodát" mások arcával, remélem világosan fogalmaztam!-mondtam majd Ruggero kezét megfogva elhagytuk a termet, ismét.
A könnyeim ezerrel potyogtak szerteszét az arcomról. Ez életem legrosszabb napja! 
Lassíts már!- kérlelt Rugge aki már szinte repült mögöttem.
Nem reagáltam rá, egyenesen a lányöltöző felé rohantam.
Tini, kérlek állj meg!- kért újra Ruggero, de én abban a pillanatban elengettem a kezét és berohantam a lány öltözőben, majd becsaptam magam után az ajtót. Szerencsémre pont nem volt bent senki, így hát, szabadjára engedtem az érzéseim. Kiabáltam, ahogy csak tudtam, a könnyeimtől a sminkem is teljesen elmosódott, szörnyen éreztem magam. Végső elkeseredésemben, nekidőltem a falnak, majd szépen a földre csúsztam. Összekuporodtam, mint egy kismacska, és azért imádkoztam, hogy ez az egész csak egy rossz álom legyen. Arra vártam, hogy anya bekopogjon az ajtón, és azt kiabálja, hogy "Tini, ébresztő, elkésel!" de nem.. Senki nem jött be az ajtón, senkit se érdekeltem.. A folyosóról beszűrődő hangok is csak azt jelentették, hogy eltűntem. Röhögés, zenélés, boldogság. Legalább Berta vagy Sergio jött volna be Az is elég lett volna ha véletlenül.. Ilyenkor érzi az ember, hogy mekkora egy idióta, mert mindenkit aki valaha fontos volt neki, így ellök magától. A szívem darabokra  tört, érzem, ahogy szilánkos darabjai vágják a belsőm. Könnyeim egyre forróbbak lettek, mire már fájt ez a nagy sírás, de nem bírtam abbahagyni. Egy kis idő múlva, nagy röhögésre lettem figyelmes. 
Gyertek már!- hallottam egy távoli boldog női hangot. Gondoltam felállok, nem sajnáltatom magam, de komoly mozdulataimat megakadályozta a fejembe nyilalló fájdalom. Nem volt erőm felállni, aki meglát, legalább megtudja, hogy nekem is van szívem.. ami ezúttal darabokra tört.
Megyünk, ne sürgess!- szólalt meg ismét egy ismerős hang.
Tudtam, hogy itt felejtettem valamit, hiányzott a telefonom.-nyitott be Lodo, mögötte pedig Mechi és Cande.
Te jó ég..-kapott a szájához Cande.
Tini, jól vagy?- ugrott át a padokon Mechi, majd egyenesen mellém ugrott. Nem mondtam semmit csak nyeltem egy nagyot és megpróbáltam visszatartani a könnyeim vízesését. 
Minden rendben?- sietett hozzánk Cande és Lodo.
Nincs..-motyogtam a fejemet csóválva.
Mi történt?- kérdezte halkan Mechi.
Semmi..-motyogtam.
Lányok, szólnátok Ruggero-nak, hogy beszédem van vele?-kérdezte kedvesen Mechi, olyan "Kérlek, hagyjatok magunkra" stílusban.
Igen, szólunk Sergio-nak is, hogy ne kezdje el a próbát.-mosolygott Lodo.
Szeretünk.-simította meg a térdem Cande.
Köszönöm..-motyogtam, a tekintetem fel sem emelve a földről.
Szólunk.-mondta Lodo majd legjobb barátnője kezét megragadva kisétáltak az öltözőből.
Na, mi történt?-kérdezte ismét Mechi amikor a lányok elhagyták az öltözőt.
Szeretlek.. Kérlek ne haragudj.. Nem bírom ki nélküled..-motyogtam majd újra elszabadultak a könnyeim.
Jaj kicsim, ne sírj már!- mondta Mechi majd megölelt. Amikor hozzámért olyan jó érzés töltött el, úgy öleltem ahogy csak tudtam, mintha sose szerettek volna és ő lenne a felszabadítóm. Az arcom a vállába fúrtam és azt kívántam, hogy sose engedjen el. 
Na, mi történt?-tolt el magától, hogy a szemembe nézhessen.
Hosszú..-töröltem le a könnyeim.
Időm, mint a tenger.-mosolygott majd leült mellém.
Az egész azzal kezdődött, hogy tegnap kibuktam Jorge és Stephie miatt..-kezdtem.
Folytasd..-bólogatott Mechi.
Ugye annyira letörtem, hogy bulizni akartam. Felhívtam Ruggero-t, hogy menjünk el valahova. Amikor odaértünk kicsit furcsa volt a környezet, de hamar megszoktuk. Sokat ittünk és táncoltunk, nagyon jól elvoltunk. Arra emlékszem még, hogy Miranda Cosgrove-al partiztunk. Ám, amikor kilenc óra lett, elkezdtünk üzengetni. Én ha jól emlékszem, Sarah-nak írtam üzenetet, mire értem jött. Holt részegek voltunk, mind a ketten. Rugge annyira magán kívül volt, hogy mindenben hasra esett. Ő is elkezdett üzengetni, csak ő véletlen Jorge-nak kezdett el írni. Jorge az üzikből kiszúrta, hogy Rugge részeg, szóval ő is elindult a bárba ahol voltunk.. Majdnem csókolóztunk is, de szerencsére nem, csak nagyon kivoltunk.. Szóval, ez volt olyan nagy titok..- magyaráztam félve Mechi reakciójától.
Azt a..-sóhajtott.
Ne haragudj, hogy nem mondtam el először, csak Jorge miatt is aggódnom kellett, hogy Rugge kikotyogta-e az este folyamán.-mondtam szomorúan.
Semmi baj. Én nem fogom leharapni érte a fejed. Hamarosan tizennyolc éves leszel, és tudod, hogy minden helyzetben melletted állok és a legjobb barátnőd vagyok.-mosolygott mire megfogtam a kezét.
Na, de miért vagy itt bent és miért sírsz? Ezt még nem mesélted.-mosolygott.
Ja, tényleg..-mondtam majd folytatni kezdtem.
Ma amikor bementem a terembe, Rugge egyből lerohant, hogy volt-e valami velem. Megkérdeztem, hogy mondott-e valamit Jorge-nak. Azt mondta, hogy semmit. Erre azt válaszoltam, hogy oké, Jorge ne is tudjon semmit. Ekkor sajnos Jorge megjelent mögöttem és elkezdett kérdezősködni, hogy mit nem szabad neki elmondani. Nem bírtam mit kitalálni ezért Rugge mentett meg, aki azt mondta, hogy azt nem kéne elmondani neki, hogy Rugge a pasim. Jorge erre bevonult az öltözőbe, de megjelent Stephie. Gratulált a kapcsolatunkhoz, és közölte, hogy olyan dolog van a birtokában, ami egy életre véget vet mindennek Jorge és köztem. Eleinte nem hittük el, de utána előhúzott egy képet, ami a discoban készült.. Holt részegek vagyunk rajta Ruggero-val és paróka van rajtunk. Stephie azt mondta, hogy a számla is megvan, csak az az öltözőben. Nem akartam, hogy Jorge így tudja meg, úgyhogy félrelöktem Stephie-t és berontottam a fiúöltözőbe. A srácok pont öltöztek, úgyhogy láttam ahogy Xabin nincs nadrág, Nicon pedig póló.. Megkérdeztem, hogy Jorge merre van és akkor megjelent ő is póló nélkül. Beráncigált a szekrények mögé, én pedig kérdezgetni kezdtem a cetlivel kapcsolatban. Előhúzta a zsebéből és azt mondta, hogy nem adja oda. Kérleltem de csak elolvasta.. A számlán, öt korsó sör és három pohár Neon-Lights ára szerepelt, plusz az én aláírásom.. Jorge annyira dühbe gurult, hogy meg akarta verni Ruggero-t. Ekkor én védtem meg és Rugge kitálalt mindent.. Azt, hogy hallgatóztam és leskelődtem, ezért tudtam mindent.. Jorge nem mondott semmit, csak én annyit, hogy ha hozzáér Ruggero-hoz bajok lesznek.. Azt mondtam, hogyha engem szeret nem bántja.. nem is bántotta..-meséltem a könnyeimmel küzködve.
De legalább megtudtad, hogy Jorge szeret.-mosolygott Mechi.
De Stephie közölte, hogy örül, hogy összejöttem Ruggero-val, mert így végre Jorge nem lesz depis azért, mert én a kegyeiért töröm magam.. Plusz, gond nélkül bejelentheti, hogy megkérte Stephie kezét..-mondtam majd újra könnyezni kezdtem.
Te jó ég..-dőlt a falnak Mechi.
Szóval, láttad Xabit félmeztelenül, jársz Ruggero-val, Stephie egy szemétláda állat és esküvő lesz?- sorolta Mechi.
Körülbelül..-mondtam.
Na, és milyen volt?- mosolygott.
Xabi nadrág nélkül?- néztem rá furán.
Nem!- csapott vállon mire elnevettem magam.
Akkor?- mosolyogtam.
Milyen volt járni Ruggero-val?-mosolygott.
Van egy kis baki..-vettem mély levegőt.
Mi?-csillant fel a szeme.
Jorge nem tudja, hogy miért találta ki Rugge ezt az egészet.. Sőt! Azt hiszi, hogy komolyan együtt vagyunk...-motyogtam.
Akkor nyakig kakiban vagy..-sóhajtott reményvesztetten.

Tudom..-mondtam majd ismét könnybe lábadt a szemem.
Na, ne! Elég volt, ezt már nem!-dörzsölte a szemem Mechi a könnyeim láttán.
Neked meg mi bajod?!- kérdeztem ijedten.
Hagyd abba ezt a nagy bőgést! Elég volt, érted? ELÉG!- állt fel a földről.
Most akkor te is itt hagysz?-kérdeztem.
Nem, dehogy is! Szépen előveszem a sminkkészletem, és olyan gyönyörű Tinit varázsolok belőled, aki nem ismeri a "szerelmi fájdalom" szót.-mosolygott lelkesen majd egy határozott mozdulattal felrántott a földről.
Mechi, elsírtam a szemem, lüktet a fejem és a  szívem éles szilánkjai meg szétszedik a mellkasom..Menthetetlen vagyok!-mondtam.
Nem vagy az, ülj le!- mosolygott Mechi, mire elhelyezkedtem a fotelba.
Csukd be a szemed!-mosolygott.
Oké, de ne varázsolj belőlem még rémesebb szörnyet, mint amilyen vagyok..-mondtam szomorúan majd behunytam a szemem. Amikor éreztem, hogy Mechi hozzáér a bőrömhöz a szemhéjfestékkel úgy éreztem, mintha elaludtam volna. Minden porcikám ellazult, hátradőltem a fotelba, és hagytam, hogy a gondolataim elszabaduljanak. El is szundítottam, hisz egész éjszaka én voltam a "nagy ember". Álmomban egy gyönyörűszép helyre kerültem, egy vízesés mellé. Az égből egy kis fehér kunyhót láttam. Angyal lehettem talán, hisz lebegtem és láthatatlan voltam. Leszálltam a földre, meztelen talpamat, csiklandozta a bársonyos fű. Az egyik ablak tárva nyitva volt. Benéztem a kis lyukon és két boldog gyermeket pillantottam meg, akik éppen az ágyon ugráltak. Éppen beljebb mentem volna, amikor a másik szobából férfi hangokat hallottam.
Seba, Violetta! Megjöttünk kicsikéim.-sétált be a szobába egy helyes, magas férfi. 
Apuci!- ugrott a kisfiú az apja nyakába.
 Szia Seba!- ölelte át fiát.
 Apuci..-állt az ágyra a csöppnyi kislány.
Szia Violetta.-adott puszit lánya fejére.
Anyuci hol van?-motyogta barna fürtjei alól.
Hát..-gondolkozott az apuka, mire felkiáltott egy női hang.
Anyuci a láthatáron!-rontott be az ajtón egy álomszép és boldog nő.
Anyuci!- ugrott a nyakába az aprócska kislány.
Vilu!- forgatta meg a kislányát.
Szejetjek.-sejpített, ami az ő korában még természetes volt.
Én és téged.-érzékenyült el az anyuka.
Nehogy sírj nekem Nucha!- szólt rá a férje mire egyből elmosolyodott.
Dehogy sírok. Az a korszak elmúlt!-mosolygott.
Ez az én életem szerelme.-mosolygott a férje, majd a feleségét magához húzta és gyengéden megcsókolta.
Szeretlek.mondta a nő.
Én is téged.-mondta egyszerre a férfi és a két kisgyerek.
Úgy éreztem itt a pillanat, hogy közbelépjek, azaz közelebbről lássam azt a két felnőtt embert. Ám, amikor áthúztam volna magam az ablakkereten, valami visszahúzott. Minden erőmmel azon voltam, hogy be bírjak menni de nem sikerült. Egy hirtelen jövő erős fuvallat, kirántott az ablakból, egyenesen az égbe.
Ne!- kiabáltam, de hiába. Felkeltem.
Tini, jól vagy?- rángatta a vállam Mechi.
Mi? Ki? Mi történt?- riadtam fel.
Semmi baj, elszundítottál. Biztos a tegnapi buli így kimerített.-mosolygott...

                                                                    Continuará...
                                                           folytatjuk...

Na akkor, ennyi lett volna mára, remélem tetszett a rész, komizzatok, jelöljetek. :)
A következő rész holnapután jön, remélem addig is ajánlotok és persze lelkesen követtek. 
Addig is, óvakodjatok a Stephie fajtáktól, ne igyatok a zöld hajú srácokkal, de a LEGFONTOSABB! Mindig hallgassatok a "Kérem ne zavarjanak" táblára, mert ha berontasz, ki tudja mit látsz :) 
Adiós! Buenos  Noches! 


6 megjegyzés:

  1. Szia nagyon jó a blogod csak így tovább :-D

    VálaszTörlés
  2. Szia mikor teszed fel a következőt

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tetszett? Hát, köszönöm szépen, és mivel holnap lejár a Csángó Fesztivál, szabad leszek, szóval nekiállok írni! :)

      Törlés
  3. Szia! Mikor lesz új rész? :)

    VálaszTörlés