Sección 21 - Kezdődjék az akció

Halihó, Husikáim!

Igen, a blog pár napig zárva volt, de ennek semmi következménye nem lesz. 

 Egyszerűen eldurrant az agyam és kész, bezártam... Előre szeretnék elnézést kérni a kusza részért, de úgy gondoltam, felélesztek néhány régi szereplőt.

   Reggel tízre értünk Rióba. Az idő kellemes volt, a Buenos Airesi havazáshoz képest. Bár okom se volt panaszra, hiszen Jorge végig mellettem kuporgott és a kezemet markolászta. Elhiszem, hogy izgatott volt, nekem is nehezemre esik elhinni, hogy életem szerelmével szökünk egy gyönyörű helyre, csak mi ketten. Lehet, hogy álmodok? 

Jorge leparkolt egy káprázatos hotel elé, majd gyors puszit nyomott az arcomra és kiszállt a járműből. Reflexből utána vetettem magam, és becsaptam magam mögött az ajtót. 

 - Bízd rám, Királylány - mondta nevetve és kivette a sporttáskákat a csomagtartóból. Széles vigyorral az arcomon csodáltam, ahogy barna fürtjeit szanaszét fújja a szél, és a homlokán gyöngyöző cseppek lassan végigfolynak az arcán. Lecsapta a csomagtartó tetejét, és két táskával a kezében elindult az ajtók felé. Többször is elkértem tőle a sajátomat, de mindig rácsapott a kezemre vagy elfordult. 

 - Akkor ne add oda! Előre szólok, ha meghúzod a derekad ne számíts arra, hogy majd margarétás kenőccsel kenegetem a puklidat miközben kidöglesz! - zsörtölődtem és mérgesen átvergődtem magam a tömegen. A hotel előtt álldogáló emberek között lehetetlennek tűnt az átkelés, ezért egy kis fagyizó mellől kerültem meg a tömeget. Sajnos nem figyeltem igazán a lábam elé, mert a következő pillanatban megbotlottam egy elhagyott üvegben, és nekiestem egy szőkésbarna hajú lánynak. A bokámba nyilalt a fájdalom, a lány kezéből pedig kirepült egy nagy adag fagylalt. A dühtől vörösen égő arccal fodrult felém, de amikor megpillantott a szeméből elszállt a harag. 

 - Nagyon sajnálom, ne haragudj! Ugye jól vagy? - kérdeztem kétségbeesetten. Egy rövid ideig hezitált, miközben Jorge határozottan mellém lépett. A lány mellett ácsorgó fiú szintén némán állt. 
 - Igen, persze, jól vagyok... - nyögte ki végül. 
 - Ha ragaszkodsz hozzá, kifizetem neked - ajánlottam fel és mélyen a zsebembe nyúltam a tárcámért.  
 - Meg ne próbáld! Semmi baj Martina, majd megoldom - mordult fel és elnevette magát.  
 - Szóval tudod ki vagyok - sóhajtottam megkönnyebbülve, mire egyetértően bólogatni kezdett. Jorge rosszalló pillantásokkal méregette a lányt, én pedig a szememet forgatva haragosan oldalba böktem.  - És téged, hogy hívnak? - kérdeztem mosolyt erőltetve az arcomra. 
 - Sophia Chroose, ő pedig a barátom, Raul - bökött a mellette álló fiú felé. 
 - A bátyám beszélt egy Sophiáról tegnap, nem te voltál az? - kérdeztem gyanakvóan. Sophia arca kifejezéstelenné vált. 

*****

   Nagyon megharagudtam a barátomra. Jorge egyszerűen gyerekesen viselkedett! Sophia pár percig hezitált és a földet pásztázta, mire Jorge megragadta a csuklómat és elrángatott tőlük. Vörösen égő arccal loholtam utána, amikor beértünk a hallba sértetten levetettem magam egy hófehér kanapéra. 

 - Most mi a baj? - kérdezte és leült mellém. 

 - Egy dög voltál odakint. Nem csoda, hogy Sophia beszólt neked, "Mr.Hernyószemöldök Blanco" - morgolódtam, mire a szemét forgatva az államhoz kapott és mohón megcsókolt. 

 - Ne haragudj - suttogta és homlokát az enyémnek döntötte. - Egyszerűen nagyon ismerős nekem az a lány... Túlságosan is emlékeztetett engem valakire. De többé nem fordul elő, ezt megígérem neked, egyetlenem - 

Vörös arccal átkaroltam a nyakát és újra magamhoz húztam. Fáradtan hátradőlt, én pedig szófogadóan mellé bújtam. A vállára hajtottam a fejem, így hevertünk hosszú percekig. Egy ideig próbáltam koncentrálni és elengedni a fejemben kavargó gondolatokat. Az utolsó emlékem az, hogy Jorge karjaiban alszom el, ő pedig mosolyogva szorít magához. 

Jorge

  Utálok hazudni. Ez lehet az én démonom. Tudom, hogy rosszat cselekszem, Tini mégsem tudhatja meg az igazságot. Méghozzá azt, hogy Sophia nem más, mint Sarah rokona. Borzalmas ez az egész, hisz eleve azért hoztam el ilyen messzire a szerelmemet, hogy legalább egy rövid ideig, de elfelejtse a múltbéli sérelmeit, erre... jön Sophia Chroose, a múltbéli sérelmek megtestesítője.  

Tini már hosszú órák óta a karjaimban szuszog, én pedig szorosan ölelem magamhoz. Annyi mindent el kellene neki mondanom. Istenem, bárcsak itt lenne Sarah. Ő biztos tudná, mit kell tenni. A bűntudat lyukat éget a mellkasomba. Láttam, aznap reggel, ahogy Sarah a bőröndjeivel kilép az ajtón, és nem szóltam utána. Tudom, hogy Sophia a nővére, és ezt se mondhatom el. Életem legnagyobb baklövését követtem el akkor, amikor titkolóztam Tini előtt, és semmi pénzért nem követném el újra ezt a hibát. A zsebemben lapuló mobilom rezegni kezdett, egyből előkaptam. Sejtettem, Francisco üzent. Feloldottam a billentyűzárat, és a helyzetfrissítést adtam neki, hátha végre beavat az igazságba. 

"- Figyelj, Stoessel! Nem tudom, hogy mit követtél el már megint, de jobban jársz, ha dalolni kezdesz. Láttam, amikor aznap hajnalban elküldöd Sarah-t a házból, most pedig magyarázatot követelek. Nemrég összefutottunk egy Sophia nevű csajjal, akit a minap említettél. Azt kifelejtetted, hogy kiköpött Sarah, szőkén. Ideje magyarázkodnod, Francisco. Különben senki se lesz melletted, ha igazi bajba kerülsz... Én a barátod vagyok, ne feledd. Bármikor segítek." Nem kellett sokat várnom, jött is az üzenet. "- Hosszú. Vigyázz a húgomra!" És ennyi. Mérgemben majdnem elhajítottam a mobilomat, amikor még egy üzenetem érkezett. Nem Francisco keresett. Méghozzá nem is Stephie. A szemem majd' kipattant, amikor megláttam az üzenet feladóját. Lola volt. A kishúgom. Óvatosan kibontakoztam Tini szorításából, és egy plédet magam köré tekerve, lábujjhegyen kiosontam az erkélyre. 

 - Lola? Komolyan te vagy az? - kérdeztem meglepetten. Keserves sírást hallottam a háttérből, ami még jobban leblokkolt. 

 - Yoyi? Hallasz? - kérdezett vissza, de a háttérből üvöltő zaj miatt keveset hallottam. 

 - Igen, itt vagyok. Figyelj, nem tudnál félrevonulni valahová? Alig hallani valamit a nyivákolás miatt... - kérleltem. Egy percig elhallgatott, majd elment a zajforrás közeléből, így végre tisztán hallottam mindent. Becsukta maga mögött az ajtót, és kényelmesen elhelyezkedett. - Na, most már tökéletes - mondtam. 

 - Figyelj, bajban vagyok. Könyörgöm, ne akadj ki! - morogta, mire a szívem hevesen dübörögni kezdett. - Van egy kis baj a kicsivel... - suttogta én pedig az ijedségtől egyből kijózanodtam, a szememből kiszállt az álmosság. 

 - Tessék? Valerie rosszul van? - kérdeztem kétségbeesetten. 

 - Dehogyis! Semmi fizikai baja nem esett a picinek. Viszont lenne egy eget rengető kérésem tőletek - A többesszámtól a hideg futkorászott a hátamon. - Én és Houston elutazunk egy rövid időre, Görögországba. Valerie még túl pici a repüléshez, viszont Ő jelenti az életemet, és senki másra nem bíznám, csak rád! Könyörgöm Jorge, muszáj segítened rajtam. Ha lemondom az utat, elveszik az ösztöndíjamat a tánciskolánál és vége az életemnek. Legalább egy kis időt együtt töltenél az unokahúgoddal, ha már így hozta a sors. -

  Igen, ez is egy családi titok. Lola, akiről kiderült, hogy a húgom, teherbe esett. Csupán huszonkét éves, viszont a világ legjobb dolgává élte ki magát. A történet összesen annyi, hogy Tini táncosai egy idő után szólókarrierbe kezdtek, hogy több legyen az egyetemi kredit, tehát külföldi fellépéseket is vállaltak. (Persze ennek már két éve) Egy ilyen úton találkozott Lola, és a velem egy idős texasi szépfiú, Houston Reed. Valerie négy hónapja született, még ősszel. Senki nem tud a születéséről csak Lola, Houston, az öcsém Daniel, és Én. Természetesen Tini semmit se tud erről az egészről... És a szívem mélyén úgy érzem, ez így tökéletesen rendben van. 

  - Ne félj, Lola. A pici nálam a legjobb helyen lesz - motyogtam és megszakítottam a hívást. 

Elszántan ballagtam vissza a lakosztályba, és olyan döntésre jutottam, amit örökké az eszembe vések. Nem hagyom, hogy Tini rájöjjön az igazságra. Még a végén teljesen összetörne a hír hallatán. De ami ennél is fontosabb, én leszek az a férfi, aki a legboldogabbá teszi őt, még világ a világ. Ez a terv pedig holnap reggel, azonnal kezdetét veszi...